A történelmi Abaúj vármegye egykori határán a festői szépségű Kovácsvágási völgy végében,a Zempléni hegyek által körülövezve fekszik a vadregényes Vágáshuta.A települést korábbi szénégető és hamuzsír-készítő telepek helyén,a prédahegy aljában,a XVIII.század végén Árva vármegyéből áttelepült üvegfúvó és olvasztó szlovák (tót) iparosok alapították.
Első említése (Huta Vagasiensis-Prédahegy) az oklevelekben 1794-ből származik,amikor is a gróf Károlyi uradalomtól Behinya Vencel vette bérbe üveghuta (üvegcsűr) működtetése céljából. (Az első "hutásmester" leszármazottai lehetnek minden bizonnyal a faluban ma is szép számmal élő Behina vezetéknevű emberek.)
Prédahegy
A házakat-a mesterét kőből,a legényekét fából-az irtások helyén,völgyekben vagy dombtetőkre építették és szalmával fedték be.Az üveghuta a nagy szállítási távolságok és a sok versenytárs miatt kevés jövedelmet adott működtetőinek,és 1815-ben már használaton kívüli,omladozó építményként írják le.A férfiak ezután házaló ablakosként,majd vándorló drótos tótként,néhányan pedig a közelben található,jól megmunkálható fehér mészkő bányászatával és faragásával foglalkoztak, sírköveket, lépcsőket, áthidalókat és alapköveket készítettek,melyeket Pestre hordtak a bányából,onnan vasúttal szállítottak tovább a végleges helyszínre.Az ábrán látni a bányának a nagyságából,hogy követ termeltek ki,ezek mind értékei a falunak,amelyek itt vannak.
Bányabérc
Az asszonyok és a gyermekek az álattartás mellett a környező tölgyeseknek a Kárpát-medence talán legváltozatosabb és leggazdagabb gombavilágát rejtő rengetegét keresték fel évszakról évszakra,begyűjtve egyben a lekvár- és pálinkafőzéshez szükséges erdei gyümülcsöket: a somot, az áfonyát, a szedret és a kökényt is.
Az 1844-ig Prédahegyi-hutának,később pedig Kovácsvágás-hutának hívott település 1898-ban kapta jelenlegi nevét.Ma legfőbb nevezetessége a hegyvidéken egyedülálló módon kialakult tanyabokor jellegű településszerkezete.
Központi része a Völgy (Dolina),amelyet a meredek domboldalakra és a dombtetőkre épült Kis part és Nagy part övez.
Kispart Akácfa út
Nagypart
Utóbbi a Dolináról egy csaknem 2 km hosszú,végig erdőben vezető szerpentinúton közelíthető meg.
De távolabbi lakótelepek is voltak a Konca és Rákos dűlőkön,Borszugán,valamint a magaslati fekvésű Hársbércen és Hármashegyen.
Konca dűlő
Rákos dűlő