Vágáshuta Veréb tanya.

Aki ide ellátogat,biztosan nem felejti el ezen települést,sőt,folyamatos visszatérő vendégként üdvözöljük majdan évről évre.A Zemplén Hegység piciny zsákfaluja Vágáshuta,melyről az idelátogató vendégek véleménye a következő volt:Mesebeli település.

A történelmi Abaúj vármegye egykori határán a festői szépségű Kovácsvágási völgy végében,a Zempléni hegyek által körülövezve fekszik a vadregényes Vágáshuta.A települést korábbi szénégető és hamuzsír-készítő telepek helyén,a prédahegy aljában,a XVIII.század végén Árva vármegyéből áttelepült üvegfúvó és olvasztó szlovák (tót) iparosok alapították.

Első említése (Huta Vagasiensis-Prédahegy) az oklevelekben 1794-ből származik,amikor is a gróf Károlyi uradalomtól Behinya Vencel vette bérbe üveghuta (üvegcsűr) működtetése céljából. (Az első "hutásmester" leszármazottai lehetnek minden bizonnyal a faluban ma is szép számmal élő Behina vezetéknevű emberek.)

predahegy.jpg

                                              Prédahegy


A házakat-a mesterét kőből,a legényekét fából-az irtások helyén,völgyekben vagy dombtetőkre építették és szalmával fedték be.Az üveghuta a nagy szállítási távolságok és a sok versenytárs miatt kevés jövedelmet adott működtetőinek,és 1815-ben már használaton kívüli,omladozó építményként írják le.A férfiak ezután házaló ablakosként,majd vándorló drótos tótként,néhányan pedig a közelben található,jól megmunkálható fehér mészkő bányászatával és faragásával foglalkoztak, sírköveket, lépcsőket, áthidalókat és alapköveket készítettek,melyeket Pestre hordtak a bányából,onnan vasúttal szállítottak tovább a végleges helyszínre.Az ábrán látni a bányának a nagyságából,hogy követ termeltek ki,ezek mind értékei a falunak,amelyek itt vannak.

img020.jpg

                                     Bányabérc


Az asszonyok és a gyermekek az álattartás mellett a környező tölgyeseknek a Kárpát-medence talán legváltozatosabb és leggazdagabb gombavilágát rejtő rengetegét keresték fel évszakról évszakra,begyűjtve egyben a lekvár- és pálinkafőzéshez szükséges erdei gyümülcsöket: a somot, az áfonyát, a szedret és a kökényt is.

Az 1844-ig Prédahegyi-hutának,később pedig Kovácsvágás-hutának hívott település 1898-ban kapta jelenlegi nevét.Ma legfőbb nevezetessége a hegyvidéken egyedülálló módon kialakult tanyabokor jellegű településszerkezete.

Központi része a Völgy (Dolina),amelyet a meredek domboldalakra és a dombtetőkre épült Kis part és Nagy part övez.

fo_ut_es_kispart_akacfa_ut_bekoto..jpg

img033.jpg

                                 Kispart Akácfa út

nagypart_loca..jpg

nagypart_es_megyari_ut_bekoto..jpg

nagyparti_paraszthaz_2..jpg

megyari_ut_5..jpg

                                        Nagypart


Utóbbi a Dolináról egy csaknem 2 km hosszú,végig erdőben vezető szerpentinúton közelíthető meg.

De távolabbi lakótelepek is voltak a Konca és Rákos dűlőkön,Borszugán,valamint a magaslati fekvésű Hársbércen és Hármashegyen.

img032.jpg

                                      Konca dűlő

cseresznyes_hegy..jpg

                                     Rákos dűlő






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 12
Heti: 49
Havi: 181
Össz.: 39 668

Látogatottság növelés
Oldal: A település története.
Vágáshuta Veréb tanya. - © 2008 - 2024 - vagashutavendegszallo.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »